Bibliatanulmány blog (Joe Rus)

A varázslás bűnéről Isten népe között

 

 

 

Vajon létező valóság-e, vagy csak képzelgünk? S olyan értelemben varázslás-e, mint az okkultizmusban, vagy van más megnyilvánulási formája is? A fenti kérdésekre az a válaszunk, hogy igen – ehhez elég csak arra az Igére gondolnunk, amelyet Sámuel szólt Saulnak, Istennek határozott kérése alapján. Olvassuk csak – íme:

 

1 Sám 15,23 (Káldi Neovulgáta fordítás)

mert a varázslás bűnével ér fel az ellenszegülés, és a bálványimádás vétkével az engedelmesség megtagadása. Mivel tehát megvetetted az Úr szavát, azért az Úr is megvetett téged, hogy ne légy tovább király.

 

Azt pedig tudjuk, hogy minden engedetlenség egy rossz döntés következménye – a rossz döntések alapja pedig mindig egy-egy okoskodás, amelyek bizony, mintha el lennénk varázsolva (akár szó szerint is), hatnak az emberek életére; mely gondolatok, lehet, hogy sokszor jónak tűnnek, de nem egyebek, mint csak bölcselkedések, akár félig-meddig az Igére épül, akár nem – erről az ál-bölcsességről az alábbit állítja az Isten Igéje, hogy…

 

Jak. 3,15

Ez nem az a bölcsesség, a mely felülről jő, hanem földi, testi és ördögi.

 

Magyarul, létezhet varázslás okkultizmuson kívül is? S akár még isten népe között is? Ha nem figyelünk oda Istenre, a fentiek alapján azt kell mondanunk, hogy igen. Saulnak Isten az után szólt be a ilyen keményen, hogy nem teljesítette az alábbi kérését, melyet...

 

1 Sám. 15,1-3

… monda Sámuel Saulnak: Engem küldött el az Úr, hogy királylyá kenjelek fel téged az ő népe, az Izráel felett; most azért figyelj az Úr beszédének szavára. Így szól a Seregek Ura: Megemlékeztem arról, a mit cselekedett Amálek Izráellel, hogy útját állta néki, mikor feljöve Égyiptomból. Most azért menj el és verd meg Amáleket, és pusztítsátok el mindenét; és ne kedvezz néki, hanem öld meg mind a férfit, mind az asszonyt; mind a gyermeket, mind a csecsemőt; mind az ökröt, mind a juhot; mind a tevét, mind a szamarat.

 

De figyelj csak, ez az Ó-Szövetség – ma már ugyanezt nem teheted meg a szomszédoddal (a szomszéddal természetesen az előbb említett korszakban sem lehetett – csak olvasd el az Ó-Szövetséget). No, de lássuk, hogy mit (pontosabban, mit nem) tett Saul, azok helyett, illetve mellett, amit Isten kért tőle – íme:

 

1 Sám. 15,8-9

És Agágot, az Amálekiták királyát elfogta élve, a népet pedig mind kardélre hányatá. Saul és a nép azonban megkímélte Agágot és a juhoknak, barmoknak és másodszülötteknek javát; a bárányokat és mindazt, a mi jó vala, nem akarták azokat elpusztítani, hanem a mi megvetett és értéktelen dolog volt, mindazt elpusztíták.

 

Magyarul, ami hasznos volt számukra a világból, azt megtartották a maguk számára – de figyelj csak, ezt csak akkor teheted meg, ha Isten is megengedi, máskülönben bűnöddé válik. Erre nagyon-nagy példa Jerikó, illetve Ai elfoglalása – lássuk csak; íme – először is Jerikóval kapcsolatban:

 

Józs. 6,17-19

És legyen a város maga, és minden, a mi benne van, teljesen az Úrnak szentelve; csak a parázna Ráháb maradjon életben, ő és mindazok, a kik vele vannak a házban, mert elrejtette a követeket, a kiket küldöttünk volt. Mindazáltal ti óvjátok meg magatokat a teljesen Istennek szentelt dolgoktól, hogy miután néki szentelitek, el ne vegyetek a teljesen néki szentelt dolgokból, hogy Izráel táborát átkozottá ne tegyétek, és bajba ne keverjétek azt. Hanem mivel minden ezüst- és arany-, meg réz- és vasedény az Úrnak van szentelve, az Úrnak kincse közé jusson.

 

Ennek ellenére volt valaki, aki Istennek ezt a parancsát nem teljesítette – íme:

 

Józs. 7,1

De az Izráel fiai hűtlenül bántak vala a teljesen Istennek szentelt dolgokkal, mert elvőn a teljesen Istennek szentelt dolgokból Ákán, Kárminak fia (ki a Zabdi fia, ki a Zéra fia a Júda nemzetségéből); felgerjede azért az Úrnak haragja Izráel fiai ellen.

 

Viszont Ai-nál már más volt a helyzet – ott már lehetett zsákmányolni; íme:

 

Józs. 8,1-2a

És monda az Úr Józsuénak: Ne félj és ne rettegj! Vedd magadhoz mind a fegyverfogható népet, és kelj fel és menj fel Aiba, meglásd: kezedbe adom Ainak királyát és az ő népét, városát és földét. Úgy cselekedjél Aival és az ő királyával, a mint cselekedtél Jérikhóval és az ő királyával; de zsákmányolni valóját és barmait magatoknak zsákmányolhatjátok! Vess lest a városnak, annak háta megett!

 

Ha ezt nem érted meg, nagyot fogsz bukni. Vajon miért kellett az Ígéret Földjének első városából az értékeket Isten számára juttatni, míg a másikból már a nép magának is zsákmányolhatott? Meggyőződésem, hogy az alábbi Igazság miatt, csakhogy itt a városra alkalmazva – lássuk; íme:

 

2 Móz. 13,1-2

És szóla az Úr Mózesnek, mondván: Nékem szentelj minden elsőszülöttet, valami megnyitja az ő anyjának méhét az Izráel fiai között, akár ember, akár barom, enyim legyen az.

 

…illetve:

 

2 Móz. 34,26a

Földed zsengéiből az elsőt vidd fel az Úrnak a te Istenednek házába.

 

No, vajon melyik törvény fontosságáról beszéltünk az előbb? Bizony, úgy van, a tizedadás fontosságáról – no, de visszatérve…     …ha nem érted meg, hogy nem alapozhatsz a világ hasznára (maximum, amit csak az Isten juttat belőle számodra, hisz mégiscsak a világban élünk, még ha nem is aszerint), akkor az Isten rosszallása feléd elkerülhetetlen. Nézd csak (de ne csak ama említett bűnre gondolj, hanem sok más másikra is, még ha itt csak egy van kiemelve) – íme:

 

Jak. 4,4

Parázna férfiak és asszonyok, nem tudjátok-é, hogy a világ barátsága ellenségeskedés az Istennel? A ki azért e világ barátja akar lenni, az Isten ellenségévé lesz.

 

Magyarul, a mindennapjaidat ne úgy éld meg, mintha még mindig csak testi emberként élnél, hisz Krisztusban te már szellemi ember lettél, akit elvileg más törvény vezet, mint a világot – hisz ugyanis…

 

Róm. 8,5-8

Mert a test szerint valók a test dolgaira gondolnak; a Szellem szerint valók pedig a Szellem dolgaira. Mert a testnek gondolata halál; a Szellem gondolata pedig élet és békesség. Mert a test gondolata ellenségeskedés Isten ellen; minthogy az Isten törvényének nem engedelmeskedik, mert nem is teheti. A kik pedig testben vannak, nem lehetnek kedvesek Isten előtt.

 

Ezért most Isten azt mondja nekünk, hogy…

 

1 Ján. 2,15-17

Ne szeressétek a világot, se azokat, a mik a világban vannak. Ha valaki a világot szereti, nincs meg abban az Atya szeretete. Mert mindaz, a mi a világban van, a test kívánsága, és a szemek kívánsága, és az élet kérkedése nem az Atyától van, hanem a világból. És a világ elmúlik, és annak kívánsága is; de a ki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké.

 

Ne légy hát engedetlen, mint Saul – meg is lett róva érte; olvassuk csak – íme:

 

1 Sám. 15,14-23

·         Sámuel azonban monda: Micsoda az a juhbégetés, mely füleimbe hat és az az ökörbőgés, melyet hallok? És monda Saul: Az Amálekitáktól hozták azokat, mert a nép megkímélte a juhoknak és ökröknek javát, hogy megáldozza az Úrnak, a te Istenednek; a többit pedig elpusztítottuk.

 

De tudjuk, hogy ez csak egy hazug kifogás volt – nekik a zsákmány kellett; hazug módon szerzett zsákmányból pedig nem lehet áldozatot adni – ha mégis megpróbálkoznál vele, akkor viszont tudd az alábbit; íme – Isten mondja:

 

Ésa. 1,11-17

-        Mire való nékem véres áldozataitoknak sokasága? ezt mondja az Úr; megelégeltem a kosok egészen égőáldozatait és a hízlalt barmok kövérét; s a tulkok, bárányok és bakok vérében nem gyönyörködöm; Ha eljöttök, hogy színem előtt megjelenjetek, ki kivánja azt tőletek, hogy pitvarimat tapossátok? Ne hozzatok többé hazug ételáldozatot, a jó illattétel útálat előttem; újhold, szombat s ünnepre-felhívás: bűnt és ünneplést el nem szenvedhetek. Újholdaitokat és ünnepeiteket gyűlöli lelkem; terhemre vannak, elfáradtam viselni.

 

Bizony, Istennél e kettő dolgot nem lehet ötvözni – ha megpróbálnád, számolhatsz annak gyümölcseivel (pontosabban, annak gyümölcstelenségeivel) is; lásd – íme:

 

-        És ha kiterjesztitek kezeiteket, elrejtem szemeimet előletek; sőt ha megsokasítjátok is az imádságot, én meg nem hallgatom: vérrel rakvák kezeitek.

 

A megoldás ezzel kapcsolatban mi? Az alábbi – íme:

 

-        Mosódjatok, tisztuljatok meg, távoztassátok el szemeim elől cselekedeteitek gonoszságát, szünjetek meg gonoszt cselekedni; Tanuljatok jót tenni; törekedjetek igazságra, vezessétek jóra az erőszakoskodót, pártoljátok az árvák és özvegyek ügyét.

 

Ha nem teszed, Isten előbb, vagy utóbb eléd fogja sorolni a vétkeidet, mint Saulnak is a folytatásban – olvassuk tovább; íme:

 

·         Akkor monda Sámuel Saulnak: Engedd meg, hogy megmondjam néked, a mit az Úr mondott nékem ez éjjel. Ő pedig monda néki: Beszélj. Monda azért Sámuel: Nemde kicsiny valál te a magad szemei előtt is, mindazáltal Izráel törzseinek fejévé lettél, és az Úr királylyá kent fel téged Izráel felett?! És elkülde az Úr téged az úton, és azt mondá: Menj el, és pusztítsd el az Amálekitákat, kik vétkezének; és hadakozzál ellenök, míg megsemmisíted őket. Miért nem hallgattál az Úrnak szavára, és miért estél néki a prédának, és cselekedted azt, a mi bűnös az Úr szemei előtt? És felele Saul Sámuelnek: Én bizonyára hallgattam az Úr szavára, és azon az úton jártam, a melyre engem az Úr elküldött; és elhoztam Agágot, az Amálekiták királyát, és az Amálekitákat elpusztítottam. A nép azonban elvette a prédából a megsemmisítésre rendelt juhoknak és ökröknek javát, hogy megáldozza az Úrnak, a te Istenednek Gilgálban.

 

Saul itt megint arra alapoz, mintha az Isten felé való áldozattal, vagy szolgálattal bármit is elérhetne – de ha tovább olvasol, láthatod, hogy ez engedelmesség nélkül nem megy, hisz…

 

Mát. 6,24

Senki sem szolgálhat két úrnak. Mert vagy az egyiket gyűlöli és a másikat szereti; vagy az egyikhez ragaszkodik és a másikat megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a Mammonnak.

 

…ami tágabb értelemben az anyagiasságit példázza – meg is volt erre Saul számára az Isten válasza; íme:

 

·         Sámuel pedig monda: Vajjon kedvesebb-é az Úr előtt az égő- és véres áldozat, mint az Úr szava iránt való engedelmesség? Ímé, jobb az engedelmesség a véres áldozatnál és a szófogadás a kosok kövérénél!

 

…vagy ahogy ezt Jézus mondaná – íme:

 

Mát. 7,21-23

Nem minden, a ki ezt mondja nékem: Uram! Uram! megyen be a mennyek országába; hanem a ki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát. Sokan mondják majd nékem ama napon: Uram! Uram! nem a te nevedben prófétáltunk-é, és nem a te nevedben űztünk-é ördögöket, és nem cselekedtünk-é sok hatalmas dolgot a te nevedben? És akkor vallást teszek majd nékik: Sohasem ismertelek titeket; távozzatok tőlem, ti gonosztevők.

 

Saul is hasonló módon lett e fentiek miatt az Úrtól megvetve – olvassuk csak; itt is egy engedetlen áldozathoz kötődően lett Saul megróva – íme:

 

1 Sám. 13,8-14

-        És várakozék hét napig, a Sámuel által meghagyott ideig, de Sámuel nem jött el Gilgálba, a nép pedig elszélede mellőle. Akkor monda Saul: Hozzátok ide az égőáldozatot és a hálaáldozatokat. És égőáldozatot tőn.

 

Amit persze ő nem végezhetett volna, hanem csak Sámuel...

 

-        És mikor elvégezte az égőáldozatot; ímé megérkezék Sámuel, és Saul eleibe ment, hogy köszöntse őt. És monda Sámuel: Mit cselekedtél?! Saul pedig felele: Mikor láttam, hogy a nép elszélede mellőlem, és te nem jöttél el a meghagyott időre, a Filiszteusok pedig összegyűlének már Mikmásban, Azt mondám: Mindjárt reám törnek a Filiszteusok Gilgálban, és én az Úrnak színe előtt még nem imádkozám; bátorságot vevék azért magamnak és megáldozám az égőáldozatot.

 

Magyarul félt – tudd hát, hogy sok engedetlenség félelemből ered és táplálkozik, ami az Istenben való bizalomnak nem hogy csak az ellentéte, hanem annak hiánya is. Ez viszont gáz, nagy gáz – olvass csak tovább; íme:

 

-        Akkor monda Sámuel Saulnak: Esztelenül cselekedtél; nem tartottad meg az Úrnak, a te Istenednek parancsolatját, melyet parancsolt néked, pedig most mindörökre megerősítette volna az Úr a te királyságodat Izráel felett. Most azonban a te királyságod nem lesz állandó. Keresett az Úr magának szíve szerint való embert, a kit az ő népe fölé fejedelmül rendelt, mert te nem tartottad meg, a mit az Úr parancsolt néked.

 

Így nem véletlen az a megállapítás, mely egyben a kezdő, illetve alapigénk is – lássuk csak újra; íme:

 

·         Mert, mint a varázslásnak bűne, olyan az engedetlenség; és bálványozás és bálványimádás az ellenszegülés. Mivel te megvetetted az Úrnak beszédét, ő is megvetett téged, hogy ne légy király.

 

Sok engedetlenség hogy jön be? Az előbb említettem a félelmet – de van még más is. Van, aki például rosszul áll a (valós, vagy a vélt) elhívásához, mint Saul is – magyarul, rosszul lép bele, vagy rosszul jár benne, sokszor nem is a sajátjában. Nem is azzal van a baj, ha valaki szolgálatra vágyik, hanem azzal, hogy miért és hogyan – ugyanis…

 

1 Tim. 3,1-13

·         Igaz ez a beszéd: Ha valaki püspökséget kiván, jó dolgot kíván.

 

Persze, ha nem kerülsz bele, ne másokat hibáztass – lehetséges, hogy ennek nyomós oka van. Lehet, hogy nem töltöttél be bizonyos feltételeket, s ezért intenek még téged egy kis nyugalomra – olvassunk csak el néhányat (de erről már majd a folytatásban).

Szerző: Joe Rus | 2017. szeptember 2.